2008. február 21., csütörtök

matek lecke ürügyén végre megtaláltam a szájfényem, amit már régóta elveszettnek hittem. :)
és szeretem, hogy a nővérem nem felejt el. ő az, akire mindig számíthatok. tudom.

azt hiszem lassan elmúlik ez a tél is. pedig én szeretem a telet... :(
az esőt pedig nem.
ahogy azokat a néniket/bácsikat sem, akiknek már reggel fél8-kor hulla/alkoholüzem-szaguk van és egy héven utaznak velem.

Nincsenek megjegyzések: