7x7

magamat az arcommal együtt a kezembe temetem, a sorsom a sorsára nem hagyom azért sem. meglátod valamilyen úton módon még kimenekítem. lesz rá gondom, hogy felgyorsítsam megint annyira gyorsra, hogy úgy tűnjön neked, mintha egy helyben állna ez a hatalmas kék-zöld gömb, itt alattunk, amit hogyha megyünk a lábunkkal hajtunk tovább. ha van mit na hajtsátok ma mindenki vendég, ha lekerül a festék. ma mindenki vendég hitted volna hogy a végére pont ez a selejtes sablon marad meg? mert amin át hogyha nézed majd a tejút a holnap a holnap a nemrég tovább ha van még az a temérdek emlék egy sincs köztük amit eléd ne tennék tovább. ha van még, ha várnál és mennél és utánad mennék, utánad lennék.lennék az aki a sötétben kerget, a szavadat lesi még nem sejti még hogy árnyéknak lenni igazán nem az a munka amit élvezni tudna. figyel a szentemről…a szivárgó képben a szavába vágok előre kérdem mikor jön újra áruért? már nem. hogyhogy nem unja hogy rád jár rád jár rád jár rád jár rád jár az eszeden túlra jár rád jár rád jár rád jár rád jár. mondja: te magad nélkül mire mennél? ki elől futnál? kit kergetnél? magadon kívül kibe bízzál? kimondom merre induljál ki az aki nem te? ki az aki tudja? jöhetne más, de megmondta újra: te minek állsz háttal mivel vagy szemben? merre van az arra? biztos nem erre? de aki meglátta ki elől, az tovább nem menekül. megálljt kiált a vihar meg elül, ahogy mindig szokta, mindig szokta mikor nincs jobb dolga hiszen őfelőle bármeddig eshet, neki nem mondta senki, hogy eltévedtem…akik azt harsogják: hova súgjak? hogy soha nincsen záróra ma lesz csakis azért mert csakazéris csakis azért mercsakazér is csakis azér. követ az ollónak papírt a kőnek, a papírnak ollót, keretet a körnek… jólvan nem kell beszarni csak látogatóban, a látogatásokon ott leszek én is, itt állsz meg mellettem látod hát mégis csak mindenre jó vagy semmirekellő látom átnyúlsz a falon amin állok az ablakaimmal ugyanúgy a hátad látom ahol eddig voltál ott vagyok itt van a házad az szebb de az enyémet akarod a szószaporító miért pont ezt az anyaszomorítót? minek az neked? mikor ki se látsz lassan a fellegeidből hiába várod hogy nyissam a kaput azon állunk, nem? az ablakainkból a fénynek vége kész az alagútból sírunk de a fellegeidből kezdődjön a sokadik fejezet ennek nem vagy itt a nevünk nem hiszed a sziréna szóra felkapod a fejed ismét benned él ez az egész az egészet érted az egészet érted érted az egészet hát ezt is megérted az egészet érted…voltunk fiatalok boldog volt legjobb tettem amit ide elhozhattam ezt ők küldték neked semmim nincsen amim eddig nem volt meg úgy éreztem ahogy érzek most is csak én felelhetek meg legyen az amire mindig vártál pont úgy ahogyan elképzelted…tudnod kell te vagy aki felel ugyanúgy a választ várod pont ugyanaz a válasz várat úgy ahogyan elképzelted pont úgy ahogy mindig vártuk a lejtőn túl egy újabb lejtő a viharon túl az esőfelhővel együtt érkezek bukk mit tegyek ha egy lakat vagyok a saját számon amitől eddig féltem most alig várom. megismertelek nem ismertelek nem is mertem megimernelek. pedig egyenesen értem küldte most is egy olyat aki nem választott még neki vkije végig súgott az arcán látni soha nem gyűlölték változtatni jön…régi pedig maradhasson mindent amit eddig hittem pont úgy ahogy elterveztem…amikor látlak hogy sírsz mégis mindenki vár miért ne mennél? miért ne mennél? miért maradnál? miért maradnál? amikor látod hogy sírnak a te jókedvedért miért maradnál? legyen az ahogyan elképzelted pont ugyanúgy ahogyan eddig vártad nézz szét nézd ugyanúgy a választ várod minket is ugyanaz a válasz várat legyen az amire ugyanúgy a legyen az amire ugyanúgy a legyen az amire pont ugyanúgy pont legyen pont legyen pont legyen pont …hét hazugság szorozva héttel és azt megszorozva héttel hét angyal hét trombitával a reggeli vonattal kiabál hogy kikiabálok…az egyiknek sikerül a másiknak nem a sors olykor nem tudja mit akar egyiknek kiderül a napfényes ég a másiknak nem jut csak…nem vagyok őrült! mind ezt mondja! jó, akkor ismételdd meg hadd halljam, csak mondd még egyszer! mit? hát azt hogy nem vagyok őrült! mind ezt mondja! jó, akkor az vagyok. ismételdd meg! hadd halljam, csak mondd még egyszer! látogatók egy fénytől, távoli regény és itt minden a múlt mégis másra figyel nem rám, néz rám néz…